|
|
|
A hőszivattyú fajtái |
||
|---|---|---|
"A hőszivattyúk osztályozásában alapvető az is, hogy milyen közeggel vonja el a hőszivattyú a környezeti energiát és milyen közegnek adja le a hőt." |
Sokféle hőszivattyú létezik és az egyes típusokat többféle rendezőelv szerint osztályozzák. Az egyik legfontosabb megkülönböztetésnél azt veszik figyelembe, hogy mi a felhasznált hőforrás. A környezeti energia általában a környezetben tárolt napenergia - idő és térbeli rendelkezésre állása és főleg hőmérséklete alapvetően meghatározza a hőszivattyúk alkalmazási körülményeit. A hőszivattyúk osztályozásában alapvető az is, hogy milyen közeggel vonja el a hőszivattyú a környezeti energiát és milyen közegnek adja le a hőt.
A legfontosabb négy alaptípus :
Kedves olvasó nyilván észrevette, hogy a négy alaptípus között nem szerepel a hazánkban "A hőszivattyúként" ismert geotermikus hőszivattyú. A geotermikus hőszivattyúk közvetítő közege a víz vagy glikolos (fagyálló) víz. Tehát ezt a típust a víz-víz vagy a víz-levegő hőszivattyúkhoz soroljuk. Itt említeném meg azt is, hogy hazánkban, tévesen klímaként ismert ablakba szerelhető, mobil vagy split (kültéri és beltéri egység) rendszerű ténylegesen léghűtő vagy légfűtő berendezések is hőszivattyúk, méghozzá levegő-levegő hőszivattyúk, hiszen működésükhöz ugyan azt az elvet használják, mint hazánkban, hőszivattyúként elhíresült geotermikus társaik. A működési elv, hajtás, a sűrítés módja szerint három fő csoportot képezhetünk, mely szerint a kompresszor villanymotorral meghajtott, a kompresszor robbanómotorral (gázmotorral) meghajtott, avagy a harmadik lehetőség az abszorpciós berendezés. Az egyes rendszerek alkalmazásának a szempontjából érdekes megvizsgálni azok primer-energetikai hatásfokát. Az egyes rendszereken belül látható, hogy a legnagyobb primer-energetikai hatásfokkal a gázmotoros rendszerek rendelkeznek. Mégis jelenleg a villamos meghajtással rendelkező gépek terjedése tűnik feltartóztathatatlannak. Gázmotoros berendezést alig találunk a piacon. Az okokat vizsgálva arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az európai kínálatban megjelenő készülékek többsége vagy skandináv, vagy svájci alapokra épül, tehát olyan országok jártak az élen, ahol az elektromos hálózat mellett nem épült ki teljes körű gázelosztó hálózat. Vagyis a nagyobb hatásfokú rendszerek elterjedésének piaci korlátait maga a fogyasztó jelenti. Itt kell rámutatnunk arra, hogy hazánkban a gázelosztó hálózat kiépítettségi szintje 70% feletti, vagyis nemzeti sajátosságaink alapján hatékonyabb rendszerek elterjesztésében lennénk érdekeltek. |
|
